Addigra már a Könnyeim elapadnak, de szomorúságomnak soha nem lesz vége

2014.03.12 21:08

Drága szeretett leányom, amikor egy ember elszakad Tőlem, Én a Föld végső határáig is követem, hogy újból Magamhoz vonzzam őt. Sértegethet Engem, szörnyű rémtetteket követhet el, és elmehet olyan messzire, hogy minden gonoszt bálványozzon, beleértve azt is, hogy az ördög rabszolgájává tegye magát, de Én sohasem fogom feladni.

Sokféleképpen fogok beavatkozni az életébe: igaz szeretetet fogok bevezetni abba; megnyitom a szívét, hogy másokat szeretni tudjon; megindítom a lelkiismeretét; megengedem, hogy mások kezétől szenvedjen – csakhogy alázatossá tegyem őt és Irántam, Jézus Krisztus iránt nyitottabbá. Megengedem neki, hogy lássa a világ egyszerűségét, minden dicsőséges szépségében, ahogyan azt Atyám teremtette, hogy elcsábítsam a hamisságoktól, ami megnehezíti az életét. Az Én kicsinyeim által meg fogom neki mutatni, hogy mennyire fontos azok szükségleteit, akik rá vannak bízva, a saját szükségletei elé helyeznie. Nevetést hozok neki, a tiszta lelkek által megmutatom neki a jótett nagy cselekedeteit, és példákat fogok neki mutatni a saját gyengeségéről, hogy tudatossá váljék benne: ő nem nagyobb, mint Isten. Lehet, azt is megengedem, hogy beteg legyen, ha ez segít neki abban, hogy átadja magát Nekem, és az ilyen esetekben Irgalmasságom a legnagyobb lesz. Mert az ilyen lelkek azok, akik a legnagyobb valószínűséggel Hozzám fordulnak, s aztán Én meg fogom, és meg is tudom őket menteni.

Mekkora erőfeszítésembe kerül az Nekem, szeretett Jézusotoknak, hogy mindnyájatokat Karjaim biztonságába – Menedékembe – vegyem. És közületek még mindig hányan, de hányan vannak, akik más irányba fordulnak, és figyelmen kívül hagynak Engem.

Beavatkozom az üzenetek által, melyeket hiteles látnokoknak adok, és ezek milliókat térítettek már meg. Jeleket küldök; Kegyelmeket árasztok a Mennyből; a Szentségek által ajándékokat hozok számotokra, és így milliók tértek már meg. Sajnos még nem fordultak elegen Hozzám, és ezért van az, hogy Én nem nyugszom addig, amíg nem merítettem ki minden jelet, minden csodát, minden Ajándékot, minden próféciát és minden Beavatkozást még mielőtt eljönnék ítélni.  

Az egy szomorú nap lesz, amikor azon a Nagy Napon, meg kell állniuk Előttem azoknak, akik elutasítják Ajándékaimat és Beavatkozásomat, és ők még mindig megtagadnak Engem. Még akkor is el fognak utasítani Engem, amikor megadom számukra a lehetőséget, hogy félre tegyék büszkeségüket és Hozzám jöjjenek. Akkorra már nem marad semmi, amit megtehetnék, hogy elhozzam számukra az Örök Életet, mivel nem fogják azt szívesen fogadni. Lehet, csodálkoztok majd, hogy miképpen lehetséges ez, és Én azt így fogom elmagyarázni:

Amikor az ördög megkísérti a lelket, akkor az egy bizonyos időt vesz igénybe, amíg megveti a lábát az ember lelkében. De ha egyszer már felfalta őt, akkor a sátán diktál minden mozdulatot, amit az ember tesz: hogyan gondolkozzon, hogyan értekezzen az emberekkel, hogyan vétkezzen, és hogy a lélek milyen fajta bűnnek adja meg magát amelyre rá akarja őt bírni. A legnagyobb hatás, amelyet a Sátán rájuk gyakorolván el akar érni, hogy Isten gonoszsága felől győzze meg őket. A Sátán arról győzi meg a lelket, hogy ő /mármint a sátán/ maga az Isten, és valójában Isten az, aki gonosz. Ez a módja annak, ahogyan az ördög fondorlatos ravaszsága és a manipuláció által megsemmisíti a lelket. Annyira sötétté válnak ezek a lelkek, hogy gyötrelmesen fájdalmas lesz számukra megállniuk Fényemben, és arcukat el fogják rejteni Előlem. Addigra már a Könnyeim elapadnak, de szomorúságomnak soha nem lesz vége.

Jézusotok

 

 

 

 

Elérhetőség